Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Betyáravatás

 Eléggé ismert betyárember volt Halas környékén a múlt század ötvenes éveinek vége felé Pányva Jóska. A nevét onnan kapta, hogy jól tudta kezelni az árkányt a kötönyi szilaj ménesnél. Számadója, Hajagos István kedvelte is nagyon, de egy förgeteges nyári éjszakán ménesüket a betyárok megszaggatták. Amikor a hiányt mások méneséből pótolni akarták, Pányva Jóska bajba keveredett. A hatósági üldözés elől a betyáréletben talált menedéket.

Jó ideig egyedül kujtorgott, de a hatvanas évek vége felé jelentkezett egy környékbeli bandánál. A „sorozáson” már átesett, s az avatáshoz azt a feladatot kapta, hogy a közelgő augusztusi halasi vásár végén az állatvásárból degeszre tömött bugyellárissal hazafelé igyekvő Bodoglár-pusztai gazdákat a harkai tó mellett rabolja ki. Pányva Jóska ráállt, s tüstént neki is készült a feladatnak.

Az öregbetyárok a közeli kötönyi csárda ablakából vigyázták, hogyan boldogul. Abban az időben a gazdák csak csoportosan mertek a vásárból a messze tanyák világába útnak indulni. A vásár szélén bevárták egymást, s ha tíz-tizenkét kocsi együtt volt, csak akkor indultak el a félegyházi úton. A harkai tóhoz közeledve a gazdák előhúzták a lőcsfejekbe aggatott tarisznyáikat, hat-nyolc iccés kulacsaikat, és a velük kocsikázó házuk népével falatozni kezdtek, majd a boroskulacsaikat is meg-megkortyogatták. Hirtelen azonban egy hegyes kalapú, cseregombos, bő gatyás ember vágódott eléjük az út közepén. A dereka körültűzdelve pisztolyokkal, s fegyvert tartott mindkét kezében is.

– Álljon mög az első kocsi! – kiáltotta harsányan. – Mindön embör élete a kezemben van!

A kocsik megálltak. Az asszonynép meg egy-két fiatal lány jajveszékelni kezdett.

– A hátulsó kocsiról szálljon le az embör, oszt gyűjjön ide! – folytatta a betyár. – Itt a kalapom a földön, tögye bele a bugyellárisát. De a többi mög ne moccanjon, mert aki mögmoccan, az a halál fia!

Modok Sándor nagygazda ekkor se szó, se beszéd, leszáll a kocsijáról, reszkető inakkal odalábujjhegyez a betyárhoz, és kövér bugyellárisát szó nélkül kalapjába veti.

– No, kend most visszamöhet! Gyűjjön a másik embör! – rikkantotta a betyár.

Kullogtak is a gazdák egymás után a kalaphoz, és hányták bele a bugyellárisaikat, de még a zsebüket is ki kellett forgatniuk. Mukkanni se mert egyikük sem, csak tekingettek egymásra, a fehérnép meg csak siránkozott. Mikor az utolsó ember is elbúcsúzott a pénzétől, Pányva Jóska így hangoskodott:

– Látom, hogy kendtök jóravaló embörök, mög szót is fogadtak! Mindnyájukra ráfér ez a kis pénz, neköm ez most nem köll! Majd feslik még kendtöktől máskor! Most egyenként gyűjjenek kendtök vissza a pénzükért, és vigye mindenki a magáét! De a máséhoz ne nyúljon ám senki, mert aki a máséhoz nyúl, az a halál fia!

A gazdák szép egymásutánban ballagtak vissza, s megkeresték a bugyellárisukat, ki-ki a magáét.

– Nincs-e valakinek hiányossága? – kérdezte tőlük végül a betyár.

– Röndben vagyunk! – dünnyögték a gazdák.

– No, akkor most möhetnek kendtök isten hírével!

A gazdák ekkor a lovak közé vágtak, és megkönnyebbült szívvel hajtottak hazafelé, a betyár meg elégedetten indult a csárda felé. A csárdából elébe jött három öregbetyár, és a levegőbe lőttek annak jeléül, hogy újoncuk jól vizsgázott. A gazdák azonban hallván a lövéseket, azt hitték, hogy újabb támadás készül ellenük. Ijedtükben „szárba kapták” a lovaikat, kifordították kocsijaikat a félegyházi útból, és menekült, ki merre látott, az akkor még baromjárásos pusztában vágtatva Zsanatorok felé. Egyikük-másikuk vetett is akkora vargabetűt, hogy csak másnapra keveredett haza az erdőből.

Az öregbetyárok meg a csárdaajtóban Pányva Jóska tenyerébe csaptak, majd fegyvereiken megemelték, s betyárrá avatták, aztán a zajos áldomást is megitták rá.

Szentül hitték ugyanis, hogy az első rablott pénzt nem szabad megtartani, mert akkor a többiben sem lesz köszönet. A bodoglári gazdáknak ez a betyárbabona volt a szerencséjük, s maradékaik még ma is emlegetik az esetet.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

kisstimea979@freemail.hu

(KISS TIMEA, 2014.09.16 14:57)

Szeretném tudni milyen öltözéket viselhetett egy betyárfeleség.Kérlek ha tudnál segítséget nyújtani hogy a kérdésemre választ kapjak írj.!