Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Geszti Jóska

2011.01.19
Nyírségi betyár. A szabadságharc idején ott olyan népszerű volt, hogy az országosan ismert betyárdalokat is az ő nevével énekelték.. Életéről annyit tudunk, hogy 1848-ban kiszabadult fogságából, és részt vett a szabadságharcban, de az 1850-es évek elején újból elfogták, és a nagykállói várbörtönből való szökésekor lelőtték. Ezernyócszáznyócvanegybe mi történt? Geszten Józsit a zsandárok meglűtték. Mikor ment a gulyáskunyhó elébe Eccerre lűtt két zsandár a fejébe. A Tiszaháton, a Nyírségben Geszti (Geszten) Jóska nevéhez kapcsolódó mondák közül legismertebbek: a) a kint éjszakázó pásztorok állatait elhajtja, ha őrzés közben elalszanak, de az ébren levőkkel elbeszélget; b) pásztorral (gazdával) közös kenyéren él. Egy alkalommal megegyezés nélkül Geszti (Geszten) Jóska elviszi a sódart (szalonnát), lovat, társa ezért feljelenti, és megvesszőzik. Bosszúból a nótáriust (vagy a gazdát) megkárosítja; c)megüzeni a vidék gazdáinak, hogy bizonyos időközönként tegyenek ki számára élelmiszert (lovat, pénzt puskaport stb.), aki nem teljesíti, azt megbünteti (tanyáját felgyújtja, állatait elhajtja stb.), az egyszer megszegett megállapodást semmi sem teheti jóvá; d) a kállói várban fogva tartott betyár egy alkalommal vízért megy, az őt kísérő pandúrt leüti, elszökik. Gulyáskunyhóban húzódik meg, de a gulyás elárulja, és a kunyhóba rejtőzött pandúrok orvul lelövik a közeledő Geszti (Geszten) Jóskát. Akkora hírnévre tett szert, hogy az országosan ismert betyárdalok, betyárballadák közül sokat az ő nevével énekeltek. Például: Esik eső jaj de szépen csepereg Geszten Jóska a csárdába kesereg Ki-ki megyen meg bemegy a szobába Ráborul a csaplárosné vállára…[1] Gazdag mondakör szól róla, de életének tényeiről keveset lehet tudni. A Borovszky-féle sorozatban megjelent Szabolcs vármegyei kötet ismerteti Geszti Jóska perét. A perben nevezetes esemény volt, amikor egy 1847-es szembesítésen Geszti rablótársa Zsíros Pista szemébe mondta viselt tetteit, minek hatására "az oroszlán erejü Gesztely József mielőtt észrevette volna a nemes bíróság, lecsavarítva kezéről a vasat, úgy ütötte arczul czinkostársát, hogy lebukott előtte". Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején fogságból szabadult és harcolt az osztrák császár ellen. Az 1850-es évek elején azonban újra elfogták. A nagykállói várbörtönből megszökött, de lelőtték. Ennek idejét egy népballada elfogatásánál évtizedekkel későbbre, 1881-re teszi. 1924-es nyírségi látogatása során Móricz Zsigmond a feljegyzések szerint sokat érdeklődödtt Geszten Jóska iránt: a hallottak valószínűleg beépültek 1936-ban megjelent Betyár című regényébe.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.