Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Munkácsy Mihály: Búsuló Betyár

 

03plusz.jpg

 

 

Már az ötvenes évek elején a Magyarországot járt külföldi mesterek műveiben gyakorta szerepel a "vad magyar", a betyár. Ebben látják megtestesülni a magyarság nemzeti géniuszát, szabadságvágyát, vad rebellis lelkületét. A külföld érdeklődése nyomán hazai mesterek is egyre többet foglalkoztak a betyár témájával. Egyes festményeken a betyár szinte tragikus hőssé nemesedik, vagy társadalmi-erkölcsi konfliktusok miatt gyötrődik. A hatvanas években különösen a képes folyóiratok gyakorta közölnek cikkeket és fametszeteket a betyárokról. Lázár Béla közli Munkácsy egyik "ismerősének" emlékezését mely szerint a fiatal festő kereste az alkalmat a betyárokkal való találkozásra. Felkereste a gerendási csárda bérlőjét, s megkérte, hogy egy este, ha szegénylegény vendégei lesznek, küldjön érte, mert szeretne egy ilyent lerajzolni. "A kocsmáros megígérte, hogy alkalomadtán tudatja vele a hírt: Itt vannak a betyárok... Csakugyan megérkezett egy csapat, szíverősítőt kaptak be egy új vállalkozás előtt. Miska odamegy, leül egy sarokba és elkezdi rajzolni az egyiket, akinek a fizimiskája különösen tetszett. Egy ideig nyugodtan dolgozhatott, a legények rá se hederítettek, de aztán a bandavezető élt a gyanúperrel: Hiszen erről a rajzról - mondja - az emberemet menten fel lehet ismerni. Talán a vármegye számára csinálja ez a gyerek a rajzot! Egy-kettő! Miskát már kipenderítették a kocsmaajtón. A rajzot szétszaggatták s utána hajították. Még ugyancsak örülhetett, hogy épkézláb menekülhetett." Munkácsy emlékezetében mélyen megmaradhatott a szituáció. A betyárokkal való találkozás élménye nem csupán a Búsuló betyár (1865) c. képhez volt elegendő, de bizonnyal a Siralomháznak és még az 1893-ban festett Búsuló betyárjának is legfőbb ihletője volt. A társadalomból kitaszított, gyűlölt, lenézett, rettegett és mégis nótába font mesehős. Lázadó. Bukott hérosz. Csapdába ejtett oroszlán, akit most körülállnak a közömbös, kíváncsi, fitymáló bámészok s az a néhány lélek, akinek a betyár az embert, a férfit, a szerelmet - és az apát jelenti. Aztán a másik parasztembert látja, aki a halálraítélttel szemben áll. Elgondolkozó, kicsit roskadt tartású: a saját jövő sorsát véli fölfedezni a siralomház lakójának életében-halálában.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Dunaföldvár

(Takács Gabriella, 2015.01.19 13:54)

Tanya vihar után cimú festmény megtekintése