Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nyiracsádi betyárok

2011.02.05
Nyíracsádon és környékén a Gúthi erdőség, a ligetes, dimbes-dombos táj, és a Nyíracsádtól délebbre fekvő tájak régi mocsárvilága is – Érmellék, Sárrét – jó búvóhely lehetett a betyároknak. Ezt látszanak bizonyítani azok a betyártörténetek, amelyek Nyíracsádon a lakosság körében mai napig élnek. Nagyon sok betyár nótát, dalt ismernek a nyíracsádiak, a Nyíracsádi Népdalkör pedig összegyűjtötte ezeket a helyi betyárdalokat, hogy csokorba szedve énekelje őket. Egy debreceni újságcikk Angyal Bandi, Barna Péter és Tsuda Ferkó nevű betyárokról írt, akik valószínűleg ezen a környéken jártak, sőt egy Barna Péter nevűt az „atsádi” pusztán akasztottak fel. Sokak szerint ez az Atsád Nyíracsád. Nyakas Miklós tollából jelent meg egy cikk a HÓNAP c. lap 2002. november-decemberi számában, de a múlt század első negyedében nyomtatott ponyvák lapjain is drámai feszültségű balladák maradtak fenn, melyek betyárok sorsáról szóltak. Nem tudni, hol, mikor éltek, önálló bandájuk volt-e, vagy másokkal járták a végtelen pusztákat, lápokat, mocsarakat. Merre bujdokolt és hogyan jutott bitóra Barna Péter, Tsuda Ferkó, Sallai Pista, ez a három betyár. Bár e betyárokról hiteles adatokat nem ismerünk, a róluk szerzett versek leírásainak részletessége, realitása alapján személyüket valóságosnak kell elfogadnunk, még akkor is, ha a rejtőzködés miatt álnév alatt éltek. A róluk szóló nóták utalnak működési területeikre, betyár életük színhelyeire. A szabadságharc bukása után ők, a betyárok voltak azok, akik a nép szerint igazságot oszthattak azzal, hogy állatokat hajtottak el a gazdagoktól, amit aztán szétosztottak, vagy eladtak. Az emberek hősként tisztelték és segítették őket. A fent említett nevek is ismerősek a nyíracsádiaknak, van is nyoma a betyárok tevékenységének a környéken. A jelek szerint vagy az említett betyárok jártak arra, vagy mások. Nagyon sokan tudnak Rózsa Sándorról szóló történeteket is, de az összegyűjtötteken kívül még nagyon sok legenda él a térségben. Mivel ilyen nagy hagyománya van a betyárvilágnak, Nyíracsádon nyaranta megrendezik a Betyár Dalok Fesztiválját és a Betyár Napokat. Íme néhány történet: 1. Pincés kút /Pintye Sándor elbeszélése alapján/ Nyíracsádról a Nyíradony felé vezető út mellett, Asszonyrészt elhagyva, jobb oldalt volt a „pincés kút”, ahol most a gáz-átemelő van. A pincés kút arról volt nevezetes, hogy betyárok búvóhelyének alakították ki. A kutat használni lehetett, hiszen víz is volt benne. A víz fölött egy üreget vájtak, ami egy pince volt. Innen a kút neve. Ez a pince akkora volt, hogy akár 10 betyár is megbújhatott benne. A pince bejáratát ugyanolyan farönkökből készítették, amilyenekkel a kút volt kibélelve. Így, amikor veszélyben voltak a betyárok, lementek, és ha az ajtót behúzták maguk mögött, felülről nem látszott a búvóhely. 2. Betyár gödrök /Kabály Ferenc elbeszélése alapján/ Nyíracsád határában, Ábrány felé, van két mélyedés. A hagyomány szerint ezt a betyárok használták a lopott jószág elrejtésére. Ha belehajtották az állatokat, a csendőrök nem látták meg azokat. 3. Rózsa Sándor Nyíracsádon járt /Egy nyíracsádi asszony elbeszélése alapján/ A történetet elbeszélő asszony nagyapját és dédapját is Rózsa Sándornak hívták, akik a híres betyár távoli rokonai voltak. A hölgy nagyapja sokszor mesélt arról, hogy a betyár Nyíracsádon járt. A házuk a jelenlegi Dózsa utcában állt, ide érkezett hozzájuk Rózsa Sándor. A kertjük vége a Füves kertig nyúlt le. Rózsa Sándor a lovát itt, a Füves kertben pányvázta ki. Hívták a házba, de nem ment. Azt mondta: „Én a lovamat soha nem hagyom.” Ez azt jelentette, hogy a lovától nem távolodhat el, mert bármikor menekülnie kellhet. Így ők vittek le neki ennivalót és bort. Amikor elbúcsúztak tőle, megkérdezték, miért van a lova lábán a patkó fordítva feltéve. Azt válaszolta: „Így nem tudják, hogy jövök vagy megyek.” Ezzel felugrott a lovára és elvágtatott. 4. Rózsa Sándor menekülése /Szabó Ferencné elbeszélése alapján/ A mai Zrínyi utcán, áll egy régi ház. Ebben a házban bújt el Rózsa Sándor. Amikor a csendőrök el akarták fogni, úgy menekült el, hogy kibontotta a ház tetejét, és azon keresztül ment ki. 5. Rózsa Imre sírja /Egy nyíracsádi asszony elbeszélése alapján/ A hölgy nagybátyjának elmondása szerint, aki most 80 éves, Rózsa Sándor öccse, Rózsa Imre Nyíracsádon lett eltemetve. Ahogy Nyíracsádot elhagyjuk Debrecen irányában, Nyíracsád és Nyírmártonfalva határához közel van a letérő Ártánháza felé. Azzal szemben, az út bal oldalán volt egy magányos sír, amely egy kis sírfával volt jelölve. A sírfelirat szerint Rózsa Imre sírja volt. Az akkori öregek azt mondták, hogy ez a Rózsa Imre Rózsa Sándor testvéröccse. 6. Barna Péterről szóló nóta Barna Péter Ártánd környékén tekereg, Biharból Békésbe is eljut csikót szedni. Üldözése során, menekülése közben egy pusztai csárdában esik rabságba, utána a tarcsai határba kísérik kivégzésre. Az acsádi pusztán húzták bitóra és temették el Sallai Pistával együtt. Mivel valószínűleg Tarcsa név Köröstarcsát takarja, az Acsád is Nyíracsád lehet. A Barna Péterről és Sallai Pistáról szóló balladák és románcok megragadó szépségűek. Példája ennek a „Fölszállott a páva Vármegyeházára” kezdetű részlet, amely Ady Endre költeményében teljesedett ki, s vált a magyar nemzet fontos tudatformáló tényezőjévé. Az eredeti részlet így szól: „Fölszállott a páva Vármegyeházára De nem Barna Péter szabadulására. Szegény Barna Péter még tsak beteg sem volt, Az Atsádi Pusztán még is imé megholt.” Ady Endre híres versében ezt így vette át: „Felszállott a páva Vármegye Házára, Sok szegény legénynek szabadulására.” Nagy János emlékszik nagyapja mesélésére, aki Barna János betyárról beszélt neki. Talán ugyanarról a betyárról van szó, Barna Péterről, de az idők során a keresztnév valami okból felcserélődött. „Alagút a két templom között” A templom minden korban védőhelyül szolgált a támadó idegenektől. A régi öregek emlegetik, hogy valamikor a török világ idején a mai református templomban húzódtak meg az emberek, ha külső támadás érte a falut. A Nyíracsád határában lévő romtemplomhoz egy alagút vezetett, mely a két templom között menekülési út volt. A két templom között kb. 6-8 km a távolság. Ilyen menekülési útra szükség lehetett, ugyanakkor olyan nagy távolság van a két templom között, hogy kétségek is felmerülnek a legenda igazság-tartalmát illetően. Hogyan oldották meg – már ha volt ilyen alagút – a levegő cseréjét? Miként alakították ki ezt a járatot? Ilyen nagy mérvű munka sok embert kívánt. Összetartó nép lakhatott itt, ha ilyen nagy munkába belevágtak. De hát miért tartja magát a legenda? Mi lehetett az igazság? Mit találnánk, ha rábukkannánk az alagút maradványaira? A legenda szerint egyes megállókon pihenők voltak, melyek, ha kellő csendben maradtak a bennrekedők, kellő biztonságot nyújtott számukra. Ha elegendő vízmennyiséggel, élelmiszerrel felszerelkeztek, akkor néhány napig is biztonsággal meghúzhatták magukat. Gyakran láttak a századelőn idegen embereket, akik keresték a fellelhető bizonyítékokat, igyekeztek megtalálni a kijáratot. Sajnos, ilyen lelet nincs. Az is lehet, hogy a templomtól kissé távolabb volt a lejáró. Vagy talán egy ismert történetet helyeztek őseink a Nyíracsád-Gúth térségbe. „Menekülés a mocsárba” A tatárok pusztítása idején a környék népei számára a gúthi erdőben lévő faluból a mai Acsád területén ekkor lévő mocsár nyújtott védelmet. Ide menekültek a lakosok. A tatár elvonulása után itt maradtak, és itt építették meg templomukat. Ez a legenda azért élhetett meg, mert a templom a mai Nyíracsád egyik mély pontján helyezkedik el. Ez ritkaságnak számít. Valószínűbb, hogy a maga korában magasabb ponton állt. De az évszázadok során megváltoztak a terepviszonyok a futóhomok vándorlása következtében. „Pozitív energia” Mostanában gyakran megállnak autósok, kerékpárosok a Pusztatemplomnál. Sokakat a történelmi hely vonz, mások gyógyulást remélnek ettől a helytől, azt állítva, hogy pozitív energiát sugároz e terület. Hozzáértők méréseket végeztek és olyan energiát érzékeltek, mely jó hatással van az emberi szervezetre. A templomrom szentély részében érzékelhető energia frissülést ad a szervezetnek. Az ezoterikus tudománnyal foglalkozók azt állítják, hogy a keleti népek képesek a sugárzó területeket felismerni. Nos, a magyarok keletről jöttek, és elképzelhető, hogy rendelkezhettek ezzel a tudással, és templomaik építésénél ezt figyelembe vették. Látnivalók: · Református templom – 4262 Nyíracsád, Petőfi tér, Tel.: (+36) 52/210-023 · Görög katolikus templom – 4262 Nyíracsád, Kossuth u. Tel.: (+36) 52/206-999 · Római katolikus templom – 4262 Nyíracsád, Kossuth u. Tel.: (+36) 52/208-040 Programajánló: · Ligetaljai Kulturális Napok – Ligetalja-Gúth Főzőverseny (május) · Nyíracsádi Betlehemes Találkozó (december) Szállásajánlat: · Szabó-ház – 4262 Nyíracsád, Zrínyi u. 26. Tel.: (+36) 52/206-458
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.