Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


PATKÓ BANDI

2011.01.19
Patkó Bandi nevét egy országszerte elterjedt, szójátékra épített műdal vette szárnyra. Puszta csárda két oldalán ajtó Oda ugrat pejparipán Patkó Szép csárdásné, úgy adja fel a szót, Látott-e már egy lovon hét patkót? Ha nem látott, jöjjön ide, láthat, Négyet visel e gyönyörű állat, Az ötödik magam vagyok, nemde? Kettő meg a csizmámra van verve. Alakjához a betyárokra általában jellemző történetek kapcsolódnak, személyéről semmi bizonyosat nem tudunk. Valószínűleg a literátus „Bandi-betyár” egyik folklorizálódott alakja. Patkó Bandihoz kapcsolódó mondák többsége sztereotip fordulatokat elmesélő a) erdőben szegény asszonnyal találkozik, aki nem fél tőle, ezért megajándékozza, pl. gazdag kereskedőtől veszi el a ruháravalót, de a gazdagot megbünteti, mert rosszat híresztel róla b) halálával kapcsolatos mondák szerint az érte felkínált vérdíjért elárulják. Még a pandúrokkal való tűzharcban is tekintettel van arra, hogy akinek nagy családja van, azt nem öli meg; végül a túlerő áldozata lesz Patkó István és János (ill. Sándor) Somogy nevezetes betyárjai; mindkettőt 1862-ben végezték ki. János (valószínűleg a Sándor néven feljegyzett kalandok is vele kapcsolatosak) betyárvirtusairól, bátorságával való kérkedésről volt híres. Patkó Pista és Sándor nevével őrizte meg a szájhagyomány a sitkei kalandot (valóságban János követte el), amikor a betyár megüzeni, melyik napon fogja meglátogatni a nagygazdát és pénzét elkérni. A zsandárokkal őriztetett vacsorázó uraságot valóban meglepik, aki ijedtében kiugrik az ablakon: Patkó Sándor levelet ír Sitkére, Kilencezer forint legyen előre! Patkó Sándor az ablakot zörgette, A Nagy Sándor erre igen fölijede Arany pohár sej-haj, holdvilágnál ragyogott, A Nagy Sándor az ablakon kiugrott. Patkó István és János nevéhez kapcsolódó mondák közül ismertebbek a népet harácsoló plébános megbüntetéséről szólóak: a) a túl magas temetési költség miatt a betyár a plébánossal megásatja a sírt, és nyakig beletemeti; – b) a gazdag plébánosnak (vagy uraságnak) megüzeni, hogy másnap elmegy a pénzért. Álöltözetben parádés kocsin érkezik, a pénzt zsebre teszi és a plébánost elviszi a hetedik határba, ott magára hagyja; – c) a fogságban hozzá jó szívvel segítőkészen közeledő zsandárnak elárulja, hogy hová rejtette kincseit, ezzel akarván meghálálni jóságát. Patkó Bandi legendabeli betyár, akinek alakjához dalok és mondák kapcsolódtak a 19. század végén és a 20. század elején. Hagyománya főképp a Dél-Dunántúlon élő. Alakja folklorizáció eredménye. Egy versbéli betyár elevenedett meg a népi képzeletben. A szójátékra épült műdal 1875-ben jelent meg ponyva kiadásban: Puszta csárda két oldalán ajtó Oda ugrat pejparipán Patkó Szép csárdásné, úgy adja fel a szót, Látott-e már egy lovon hét patkót? Ha nem látott, jöjjön ide, láthat, Négyet visel e gyönyörű állat, Az ötödik magam vagyok, nemde? Kettő meg a csizmámra van verve. A hozzá kapcsolódó történetek más híres betyárok történeteinek az elemeiből variálódnak. (Megajándékozza a szegény asszonyt a gazdag kereskedő rovására, vérdíjért elárulják stb.) Patkó Bandi Krúdy Gyula Valakit elvisz az ördög című művében is megjelenik, de nem mint betyár, hanem minta a vidéket járó Alvinczi Eduárd önkéntes testőre. Somogy megyében „saját” betyárjuknak tartják. Darány és Csokonyavisonta közt egy hatalmas kocsányos tölgy (Quercus robur) „Patkó Bandi fája” néven ismert. A Balaton-parti Zamárdiban nyaranta róla elnevezett „Hétpróbás betyárverseny és pásztorétkek főzőversenye” rendezvényt tartanak. A Baranya megyei Hosszúhetény hagyománya szerint Patkó Bandi a községbeli Máltető dűlőről figyelte a pandúrokat. 1904-ben Rákosi Viktor Az én falum című munkájában elbeszéli egy csárdában töltött éjszakáját. A csárdás gazda egy fapadot jelölt ki alvóhelyül a számára, melyen harminc évvel korábban Patkó Bandi sokat hált. „Betyárnak jó lehet - felelém - de nincsen egy becsületes ember számára való fekvõhelye? - Oda magam fekszem, - mondá a szives házigazda.”
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Szentendre

(Kincs., 2012.10.25 19:31)

Sziasztok!

Anyukámnak gyerek korában mesélték, hogy az ő nagymamájának (az én dédnagyanyámnak) akit Patkó Idának hívtak, Dunántúlon Kemenesmagasiban született, a nagyapja volt Patkó Bandi.
Sosem néztek utána, de azért jó lenne egy betyár ős! :D

Re: Szentendre

(Balogh Béla, 2012.11.02 16:22)

Sajnos, a Patkó név nem jelent rokonságot. Ugyanis a betyár Patkó fivérek becsületes neve Tóth Jűnos és Tóth István volt (Vásárosbécen születtek), a patkó felvett betyárnevük volt éppen azért, hogy rokonaikat ne zaklassa a hatóság.

Re: Re: Szentendre

(Tóth Tibor, 2014.10.05 20:22)

Sziasztok!
A Patkó testvérek tényleg Tóth János és Tóth István voltak.
Én Tóth István egyenes ági leszármazottja vagyok, méghozzá az ükunokája. :)

Re: Re: Re: Szentendre

(Madi, 2016.05.08 23:00)

Kedves Tibor!

Szeretnék veled ez ügyben értekezni.

Üdv. Bekő Tamás levéltáros

Re: Re: Re: Re: Szentendre

(Madocsai Bea, 2017.12.07 13:35)

Nemrég Franciaországban készítettem interjút egy kilencven felé járó asszonnyal ('56-ban disszidált), akinek a nagyapja patkolókovács volt, és állítása szerint ő tette Patkó Pista lovára fordítva a patkót, ami megtévesztette a csendőröket, mert a nyomok fordítva álltak.