Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sobri Jóska

2011.01.19
Apja, Pap István a Sopron vármegyei Sobor faluból került Vas vármegyébe, a mai Bögöte közelében fekvő Erdőd majorba kanásznak, ahol Jóska nevű fia született. Valószínűleg innen származik a Sobri ragadványnév. A legenda szerint fiatalkori rossz társaság terelte a rossz útra. Már 18 éves korában inkább legénykedésből, mint bűnöző szándékkal részt vett egy bakonyi disznólopásban, majd az eltulajdonított jószág értékesítésében. A cselekményre azonban hamar fény derült, s Jóskát a törvényszék a kár megtérítésére és a szombathelyi börtönben letöltendő két év büntetésre, továbbá pálcázásra ítélte. A néphagyomány szerint a börtön átalakította a fiatalembert. Romantikus mesék szólnak a porkolábnéval való szerelmi kapcsolatáról. Egyik rabtársától megtanult írni és olvasni, öltözködése is megváltozott. Mikor hazatért, cifra ruhát viselt, már kész kalandor volt. A börtönből való szabadulásáról is többféle mendemonda kering. Az egyik szerint megszökött a foglárné segítségével, a másik szerint kitöltötte büntetését. 1835-ben társával, Fényes Istók bojtárral kirabolták a kolomposi juhászt. Istókot elfogták és felakasztották, Sobrinak azonban sikerült megszökni az igaszságszolgáltatás elől. Ettől kezdve bújdosásra kényszerült. Csakhamar a bujdosó szegénylegények vezérévé vált, akikkel a Dunántúl erdős vidékein garázdálkodott. Alvezérét Milfajt Ferkónak hívták. (Milfajt Ferkó hat iskolát végzett, s több nagyúrnál szolgált inasként, Sobri bizalmasa és tanácsadója lett.) A Bakony és a hozzá közel lévő Vas, Zala, Győr és Veszprém vármegyék voltak működésük területei. Bandájukkal először gazdag számadó juhászokat, kereskedőket fosztogattak. Sobri 1836-ban követte el talán leghíresebb rablását. Kónyiban a győri káptalan pénztárát fosztotta ki, s a kasznár minden vagyonát is elrabolta. Másik híres tette Hunkár ezredes kirablása volt, mely eset már végzetesnek bizonyult számára, mert az áldozat (akinek ezúttal szó szerint egy fillért sem hagytak házában) nagytekintélyű és befolyásos férfiú volt. Az ezredes személyesen a királynál és a nádornál tett panaszt, így a vármegyék és a kormányzati szervek szigorú és megfelelő intézkedésekre utasíttattak. A közvélemény eddigre már félte Sobri nevét. Az országban gyakoriak voltak a rablások, melyeket akkor is az ő számlájára írtak, ha nem ő követte el. Veszélyessé vált az utazás. A kancellária a bűnözés megállítása érdekében mozgósította hat vármegye katonaságát, s valóságos hajtóvadászatot rendelt el. Sobri Jóska fejére 100 arany vérdíjat tűztek ki. Az üldözött Sobri csapatát kétfelé osztotta: az egyik Milfajt vezetésével a Vértes felé vonult, ő a másikkal a Bakonyon át Tolna felé tartott. Alvezérét érte előbb utol a végzet: Milfajt egy elfajult mulatság során saját magát lőtte meg, a sebesült betyárt elfogták és 1836. december végén a "talpon álló" (rögtönítélő) bíróság felakasztatta. Sobrit és öt társát 1837. február 17-én kerítették be Somogy és Tolna megye határán, Lápafőnél. Itt szabályszerű ütközet alakult ki, a sarokba szorított betyárok bátran védekeztek, még sebesülten sem adták meg magukat. Sobri folyamatosan tüzelt a 30-35 főnyi katonára, akik végül mégis közelébe férkőztek, s egy tiszt lándzsával rontott rá. A betyár célba vette, de amikor rádöbbent, hogy körül van véve, a fegyvert maga ellen fordította és szíven lőtte magát. Társainak az ezt követő zűrzavarban sikerült kereket oldaniuk. Rózsa Sándor után a leghíresebb magyar betyárnak tartják. Neve körül valóságos kultusz alakult ki: mesék, dalok és táncok őrzik emlékét. Halála után ötven évvel később a szájhagyomány szerint „Sobri él” – az Alföldön gazdag számadó, Amerikában gyógyszerész stb. Alakja az 1800-as években a magyar közbiztonság elrettentő helyzetének szimbólumává lett: Georg Schobri, der Räuberhauptmann in Ungarn (Leipzig, 1837); Schubery, le brigand hongrois (Paris, 1837) c. művekben és hasonlóképpen az egykorú hazai irodalomban: Sobri (Pest, 1837); Vahot Imre: Sobri család Vas megyében (Magyar Föld és népei, 1848. I. 13.); Eötvös Károly: A Bakony rossz híre (Buapesti Hírlap, 1887.). A századfordulón a ponyvakiadványok kiszínezték kalandos életét, és hozzáillesztettek meg nem történt részleteket. Például: Sobri Jóska a híres és rettegett bakonyi betyár élete és kalandjai (Budapest); Sobry Jóska a híres úri betyár kalandjai vagy a magyar Rinaldo Rinaldini (Budapest). Sobri szereplője Krúdy Gyula több novellájának is. A Sobri Jóskáról szóló népballadák legtöbbje hetyke, magabiztos hangú, félelmet és halált megvető. Itt is kifejezésre jut a betyármondákból ismert szemlélet, hogy a „gazdagot rabolja, szegényt segíti” és eszességével túljár az üldözők eszén. 2002-ben Sobri címmel kalandfilm készült életéből Szarvas Attila főszereplésével, Novák Emil rendezésében. Hírhedt magyar betyárok: Sobri Jóska Veszprém Megyei Életrajzi Lexikon Magyar néprajzi lexikon Sobri balladája
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.