Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vitális Imre

2011.01.19
Született Berettyószentmáronban, az utolsó bihari betyár volt, számos betyármonda hőse. Bujdosását többek közt Papp Károly parasztköltő szedte versbe. A történetek szerint öngyilkossága előtt a betyár három napig bujdosott Bajom és Báránd közt és hazaérve még saját anyósát is lelőtte, mert az elárulta a csendőröknek. A csendőrök körülzárták a házat, ahová rejtőzött, és hogy ne kerüljön a kezükre, megölte magát. „Amilyen borzadályt keltő, rettegett és gyűlölt alak volt Vitális Imre a maga félelmetességében, épp olyan nagy részvét tárgya lett abban a pillanatban, amikor a csendőrök végeztek a benne lakó közveszedelemmel. És ezt a megveszett fenevadat többen siratták el, mint az emberiség legnagyobb jótevőit; fizikai ereje, ügyessége, bősz elszántsága meg az, hogy embernek született, elég volt rá, hogy holtában hőssé avassa a nagy gyermekek szemében” – írta róla 1910-ben Ambrus Zoltán a Nyugatban Református családban született, édesapja Vitális Imre, édesanyja Szilágyi Julianna. Neje Vitális Eszter (Vitális László és Bacsa Zsuzsa leánya), akivel 1905. március 29-én kötött házasságot Berettyószentmártonban.[3] Polgári foglalkozása földműves volt. A Tolnai Világlapja 500 koronás jutalomdíjat tűzött ki annak, aki élve vagy halva elfogja Vitális Imrét, a bihari haramiát, ki rettegésben tartotta az embereket. A történetek szerint öngyilkossága előtt a betyár három napig bujdosott Bajom és Báránd közt és hazaérve még saját anyósát, Szilágyi Sándornét is lelőtte, mert az elárulta a csendőröknek. Saját házában megbújva, Vitális kétségbeesett lövöldözéssel próbált védekezni, ám hasztalanul: a csendőrök ugyanis egyhamar körülzárták a házat, s betörték a szobája ajtaját. Vitális ekkor maga ellen fordította a fegyvert.[4] „Amilyen borzadályt keltő, rettegett és gyűlölt alak volt Vitális Imre a maga félelmetességében, épp olyan nagy részvét tárgya lett abban a pillanatban, amikor a csendőrök végeztek a benne lakó közveszedelemmel. És ezt a megveszett fenevadat többen siratták el, mint az emberiség legnagyobb jótevőit; fizikai ereje, ügyessége, bősz elszántsága meg az, hogy embernek született, elég volt rá, hogy holtában hőssé avassa a nagy gyermekek szemében” – írta róla 1910-ben Ambrus Zoltán a Nyugatban. A művészetben Vitális Imre balladáját a Muzsikás együttes dolgozta fel. Bujdosását többek közt Papp Károly, a bihartordai parasztköltő szedte versbe.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

4100 berettyóújfalu egressy 10

(csősz zoltán, 2012.08.16 17:43)

Vitális Imre volt az én igaz nevem,
Bihar vármegye, Szentmártonba születtem.
Mostoha volt hozzám még a jó anyám is,
Száraz ágról le hullott már a virág is.

Vitális Imre volt az én igaz nevem,
Szánom-Bánom mindig amit cselekedtem.
Rongyos pénz darabért rabló gyilkos lettem,
Ezért a vármegye üldöztet most engem.

Vitális Imrének nincsen maradása,
Háromszáz csendőr jön megyen a nyomában.
Háromszáz csendőrnek szuronyos fegyvere,
Bele ragyog a nap a fényes tükrébe.